A vízszivattyúk általános-célú eszközök, amelyek folyadékok szállítására és folyadéknyomás növelésére szolgálnak; széles körben alkalmazzák a mezőgazdaságban, az iparban, az építőiparban, az önkormányzati szolgáltatásokban, a tereprendezésben és a mindennapi életben. Elsődleges funkciójuk az, hogy áramforrást használjanak a szivattyú belső alkatrészeinek meghajtására, ezáltal a folyadékot alacsonyabb szintről magasabbra mozgatják, vagy egyik helyről a másikra szállítják. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a vízszivattyúk szerkezeti felépítése és teljesítménye folyamatosan javult, lehetővé téve, hogy megfeleljenek a különféle környezetekben, közegtípusokban és szállítási specifikációkban felmerülő működési követelményeknek.
A mezőgazdaságban a vízszivattyúk az öntözőrendszerek elengedhetetlen részei. El kell szállítaniuk a vizet a szántóföldi öntözéshez, a gyümölcsösök öntözéséhez, az üvegházhatású vízellátáshoz, valamint az integrált víz{1}}és-műtrágyarendszerekhez. Azáltal, hogy folyókból, kutakból vagy tározókból vizet szivattyúznak a mezőgazdasági területekre vagy öntözőlétesítményekre, ezek a szivattyúk javítják a vízfelhasználás hatékonyságát, és csökkentik a kézi öntözéssel járó fizikai munkát. A modern mezőgazdaságban a vízszivattyúkat gyakran párosítják víz-takarékos technológiákkal-, például csepegtető-, locsoló- és mikro-öntözőrendszerekkel- a pontos vízszállítás érdekében.
A tereprendezésben és a városzöldítésben a vízszivattyúkat elsősorban növényöntözésre, tájvízellátásra és szökőkútrendszerekre használják. A városi parkok, az út menti zöldövezetek, a lakóövezeti tájak és a faiskolák megbízható vízellátó berendezéseket igényelnek a növényzet napi karbantartási szükségleteinek kielégítéséhez. A tájképi locsolórendszerek szivattyúkkal állítják elő a szükséges nyomást a víz egyenletes eloszlásához a fúvókákon keresztül, ezáltal javítva a karbantartási hatékonyságot. Ezenkívül a tájképi vízkeringtető rendszerek szivattyúkra támaszkodnak a vízáramlás meghajtására és a vízelemek megfelelő működésének biztosítására.
A vízszivattyúk még szélesebb körben alkalmazhatók az ipari termelésben. A gyártási folyamatok gyakran hűtést, keringést, folyadékszállítást és kiürítést foglalnak magukban; ennek következtében a szivattyúkat ipari keringtető vízrendszerekben, berendezések hűtőrendszereiben, vegyi folyadékszállításban és technológiai vízellátásban használják. Például a szivattyúk meghajtják a hűtőfolyadék folyamatos áramlását a gépek működése során keletkező hő elvezetésére. Ezen túlmenően a speciális ágazatokban speciális berendezésekre-, például korrózióálló-vagy magas-hőmérsékletű szivattyúkra- lehet szükség bizonyos típusú hordozók kezelésére.
Az építőiparban és az önkormányzati tervezésben a vízszivattyúkat elsősorban vízellátásra és vízelvezetésre, tűzoltó vízrendszerekre,{0}}földalatti vízelvezetésre és szennyvízkezelésre használják. Az építkezés során vízszivattyúkat használnak az alapgödrök leürítésére, megakadályozva, hogy a felgyülemlett víz megzavarja az építési ütemtervet; eközben a magas-épületek vízellátó rendszerei nyomásfokozó szivattyúkra támaszkodnak, hogy megfelelő víznyomást biztosítsanak minden emeleten. A települési vízelvezető rendszerekben a szennyvíz- és vízelvezető szivattyúk segítik a csapadékvíz, szennyvíz és a hirtelen áradások kezelését, ezáltal javítják a város vízelvezető képességét.
A vízszivattyúkat széles körben használják lakossági vízellátásban, akvakultúrában, tűzvédelmi rendszerekben és az energiaszektorban is. A lakossági nyomásfokozó szivattyúk növelik a víznyomást az ellátási problémák megoldása érdekében; az akvakultúrában a szivattyúk elősegítik a víz keringését és a levegőztetést a tenyésztési környezet javítása érdekében; a tűzoltó szivattyúk pedig megbízható vízforrást biztosítanak vészhelyzetekben, biztosítva a tűzvédelmi berendezések megfelelő működését. Az új energiatechnológiákat, például a napenergiával működő-vízszivattyúkat is egyre gyakrabban alkalmazzák távoli területek vízellátására és mezőgazdasági öntözésre.
